Vadászat – Sport, hobbi vagy életforma

Sokszor felvetődik a kérdés minden vadász életében, hogy a tevékenység, amit csinál az sport, hobbi vagy életforma? Ezen gondolatok mentén elmélkedünk, hogy vajon melyik is áll közelebb ehhez a nemes dologhoz.

Minden ember más, ezért mindig más-más válaszok születnek arra a kérdésre, hogy melyik kategóriába tartozik a vadászat. Ez attól függ, hogy mennyire szereti az illető ezt a foglalatosságot és hogy áll hozzá, mennyire veszi komolyan.

Abban megegyezhetünk, hogy a vadászat már az ősidők óta az életünk szerves része. Először a túlélésért kellett, majd hobbivá változott. Sokan szeretnék ezt a jó szokást megtartani és az élet részévé tenni, mint folyamatos tevékenységet. De egy idő után a sportot felválthatja a hobbi, majd az életforma. Minél jobban mélyülünk el benne, annál inkább megszeretjük. Sokat megtanulhatunk magunkról és a vadakról is. Főleg azok, akik ezt magányos tevékenységnek tekintik, olyan kapuk nyílhatnak meg előttük, amelyről álmodni sem mertek volna. Minél tapasztaltabbak leszünk, annál határozottabban vágunk neki a sokszor ismeretlen kalandoknak.

Az emberek többsége a vadászatnak sokszor kíváncsiságból kezdi el, hiszen a vérünkben van az ösztön, az állatok elejtése. Ilyenkor még csak olvasgatunk, ismerkedünk az egésszel, elméletben elsajátítjuk az alapokat, ha van ismerősünk elkísérjük őt egy-egy cserkelésre, hogy megtudjuk milyen is ez a világ. Aztán magával ragad ez az egész, talán ez sok tevékenységgel van így. Majd szeretnénk belőle minél több darabot és azt, hogy ez az életünk részesévé váljon. A kicsiből hirtelen sokat akarunk, tehát letesszük a vizsgát és megteszünk minden olyan intézkedést ami szükséges ahhoz, hogy valóban vadászok legyünk.

Sport, hobbi vagy életforma?

Először csak sportként indul, majd egy kicsit több lesz és nagyobb helyet foglal majd el szívünkben, tehát az életünk részévé válik, hobbi lesz. Ezt folyamatosan műveljük, fejlesztjük magunkat, megszerzünk minden technikai eszközt, hogy sikeresek legyünk. Ilyenkor egy jó csizmának vagy kalapnak is tud örülni az ember. Legközelebb már alig várjuk, hogy ismét kint legyünk a friss levegőn és érezzük a szellőt az arcunkon, az erdő jellegzetes friss illatát és várjuk a vadat. A hobbiból aztán több lesz és egy életformává alakul át.

Az életformában pedig igyekszünk mindent úgy alakítani, hogy mindent úgy tegyünk, hogy minél több időt tudjunk a kedvenc időtöltésünkkel tölteni. Az életünk átalakul, jobban fogjuk becsülni a megszerezendő húst és tudjuk, hogy ami az asztalra kerül, azt mi lőttük, tettünk érte, hogy ételhez jussunk, emellett pedig jobban fogjuk tisztelni a vadat és a húsát is. A vadászok a lelőtt állatnak megadják a tiszteletet a helyszínen is és az asztalnál is. Semmi sem veszhet kárba, hiszen a húsától kezdve az agancsán át a szőréig, minden feldolgozásra kerül. Az őseink is hittek ebben és aki ezt a létformát vallja, az is.

Persze van, amikor valami megmarad egy szinten. Ez továbbra is lehet sport, hobbi és életforma. Ha nagyon megszeretünk valamit, akkor minél többet akarunk belőle és meg akarjuk ismerni. Nem létezik lehetetlen!

Ha érdekesnek találtad a bejegyzést, akkor látogass el vadászat aloldalunkra, ahol bővebb információval szolgálhatunk.