Valentin nap, Bálint nap régen!
Magyarországon a Bálint nap kedvelt népi ünnep volt. Számos jóslat tartozott a naphoz, legenda kapcsolódik Szent Bálint ( Szent Valentin) nevéhez, de egy közös bennük, mindegyik a szeretethez, termékenységhez, pártaláláshoz kapcsolódik.
Az egyik legenda szerint Szent Valentinnak azért kellett meghalnia, mert a vallásüldözés idején nem adta fel a kereszténységet. A börtönben töltött idő alatt pedig üzenetet küldött barátainak, hogy szereti őket, és ne felejtsék el őt.
A történet egy másik változata alapján, Szent Valentint Claudius császár börtönöztette be. A császár megtiltotta, hogy a fiatal férfiak házasodjanak, úgy gondolta ugyanis, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák válnak. A császári tiltás ellenére azonban Valentin keresztény szokás szerint összeadta a fiatalokat.
A legenda egy kiegészítése szerint Szent Valentin rabsága alatt összebarátkozott a börtönőr vak lányával, akinek csodás módon visszaadta látását. Kivégzése napján, február 14-én búcsúlevelet hagyott a lánynak, amelyet így írt alá:
“A te Valentinodtól”
Ez a Valentin napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata.
A régi hagyományok is a szerelemhez, szeretethez kötődnek. Mivel a jóslás és babonák nagy szerepet játszottak a régi időkben, legyen szó keresztény vagy pogány hagyományokról a Bálint nap se maradhatott ki a sorból.
Milyen népi hagyományok kötődnek a Bálint naphoz?
- A babona szerint Bálint nap reggelén egy szerelmes csók szerencsét hoz.
- A hiedelem szerint, ha a lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mennek, megláthatják leendő férjüket.
- A párna alá helyezett babérlevélnek szintén az a célja, hogy a lányok álmukban megtudják, ki lesz a jövendőbeli párjuk.
- Az eljövendő gyermekáldást is ezen a napon lehet megtudni. Egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható, hogy hány gyermeke lesz a fiatal feleségnek.
- Bálint-napon a madarak is nagy szerephez jutnak a hagyomány szerint. A hiedelem úgy tartja, hogy ha egy hajadon lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni de boldog lesz. Ha azonban egy tengelice repül át felette, akkor gazdag férfi felesége lesz.
Ám az, hogy milyen régóta él a Bálint, vagy Valentin napi ünneplés a régi római feljegyzések tudják bizonyítani.
A Bálint-nap körüli napokon az ókori Rómában két vallásos ünnep is létezett: Faunus ünnepe, és a Lupercalia vagy más néven Februa. Ezeket az ősi eredetű pásztor ünnepeket február 13–15 között tartották. A Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A papok ekkor a februa nevű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon. Ezután a város utcáin szaladva minden szembejövőt megérintettek vagy megütöttek a korbáccsal,a nők igyekeztek akár többször is a papok útvonalába állni, hogy a szent verés bőséget hozzon nekik a mindennapi életükben. A rítustól termékenységet és könnyű szülést reméltek.