Farsangi hagyományok

Farsangi hagyományok

szirakadmin szirakadmin január 31, 2020 Érdekességek

A farsang időpontja változó. A kezdete mindig január hatodika, azaz vízkereszt napja, a vége viszont évről évre változik, eshet akár február vagy március elejére is. Idén, 2020-ban a farsang február 26-án ér véget. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat, az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a Mohácsi Busójárást.

Az elnevezés eredete és a farsang ünneplése a magyarság körében:

Maga az elnevezés és a régi feljegyzések középkori német, polgári hatásról tanúskodnak, azonban az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatokat fedezhetünk fel.

A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

Farsangvasárnap

A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyó vasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyó vasárnap, hathagyó vasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroska vasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (az ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyó vasárnap (görögkatolikusoknál). Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.

Vénlánycsúfolók 

Az udvarlás, a párválasztás és a házasságkötések legfőbb ideje a hagyományos magyar paraszti életben a farsang időszaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfásan, s olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a “megfelelő” kort, de még nem mentek férjhez. A csúfoló szokások főleg a farsangvégi napokhoz, húshagyó kedd éjszakájához, hamvazószerdához kapcsolódtak. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszántották a vénlányok udvarát.

Húshagyó kedd

A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsang kedd, madzag hagyó kedd (ez utóbbi utalás, a madzagon lógó ételek elfogyására). Ezen a napon általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

A húshagyó keddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.

Erdélyben

Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött fonó. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak ugratására szolgáltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői: a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén jelenetekkel. Jelenetük egy része vagy befejezése szilaj, sokszor groteszk tánc; a kizárólag ilyenkor dívó farsangos vagy maszkurás táncdalt az egész fonó énekelte.

Húshagyó Kedden történt, a sok farsangi lakodalom után, a pártában maradt leányok, agglegények kicsúfolása. Az ún. tuskóhúzás vagy tuskózás a legények tréfás lakodalmi menete volt végig a falun; a menet végén vénleánynak öltözött legények kötélnél vagy láncnál fogva egy fatuskót húztak a pártában maradt leányok megbélyegzésére. A másik húshagyó keddi szokás a farsangtemetés: szintén tréfás felvonulás, amelynek végén a farsangot (vagy telet) jelképező és a faluban végighordott szalma- vagy rongybábut tréfás siratás közben elégették, esetleg a vízbe dobták. A farsangi húsos ételek után a böjtös ételek győzelmét jelképező Cibre (Cibere) vajda és Konc (Csont, Sódar) vitéz (király) párviadalát valaha szintén megszemélyesítették.

wikipedia

viragotegymosolyert.hu

sze.hu