Nógrádi talpalávaló 8. – Kazár

A sziráki Teleki-Degenfeld Kastélyszálló közelében sok szép érdekes műemléket és területet tekinthetnek meg az ide látogatók. Nógrádi talpalávaló sorozatunk nyolcadik részében Kazár térségét mutatjuk be, ide is érdemes ellátogatni.

Fekvése

Kazár település Nógrád megye északi részén fekszik a Kazár-patak mentén. Mindössze hét kilométerre található Salgótarjántól. A község igen különleges földrajzi és természeti szempontból, mert az őt körülvevő hegyek, dombok geológiai szempontból a Mátrával egyidősek (húszmillió évesek).

Különleges nevének eredete

Még ma is kérdéses, hogy a község neve azonosítható-e az egykori, 6-8. század táján virágzó keleti birodalom Kazária nép nevével, amely birodalom határán a magyar törzsek közvetlenül a honfoglalás előtt Levédiában szomszédokként éltek.

Egy másik alternatíva szerint, a mai csecsen nyelven a kazár szó szép völgyet jelent. Amennyiben a település neve a honfoglalás korából való, akkor az egyszerűen ótörök (=türk nyelven) utalhat völgybeli fekvésére. Némiképp ezt támaszthatja alá, hogy történelmi Magyarország, azaz a Magyar Királyság déli részén található egyik leglátványosabb völgy az Al-Duna mészkő-sziklák közötti szorosa szintén a csupán egy betűben különböző Kazán-szoros nevet viseli.

Története

Kazár községről a legkorábbi írásos emlékek a 13. század elejéről származnak: 1220-ban Cazar néven emlegetik.
Feltételezhetően a falu helyén már kb. i. e. 1500. évben is létezett bronzkori telep, melynek köze lehetett az igen gazdag pilinyi kultúrához.
A 15-16. században Székvölgyi-, Szőrösi puszta (ma kazári külterületek) még önálló életet élő kistelepülések voltak a falu közvetlen közelében. 1526 után Bardóczok, Ragyóczyak, Berényiek voltak a falu földbirtokosai.
A Rákóczi-szabadságharcot követő időkben 16 magyar házat írtak össze Kazáron, de a 18-19. században, a Goszthonyi, Jankovich és Osztroluczky családok birtokossága idején jelentős fejlődésnek indult. A parasztporták, szegényes faházak, vályogépítmények mellett jelentős úrilakok épültek akkoriban.1863-ban földrengés pusztított, 1873-ban kolera néptelenítette el a falut. Az egyik legmeghatározóbb személyiség ebben a térségben Szabó István a falu papja volt, aki a 19 század második felében élt. Íróként és műfordítóként tartották számon, a publikálásait Kazári-pap néven adta ki. ?? fordította elsőként magyarra Homérosz eposzait. Tagja volt a Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy társaságnak is.

Földrajzi érdekességei

Az egyik legkülönlegesebb adottsága a riolit-tufa, amely kb. 20 millió évvel ezelőtt keletkezhetett, tehát egyidős a Mátrával és a Karanccsal. Feltehetőleg ez a Mátra vulkáni kitörésének az anyaga. A puha tufa felszínét a víz eróziós munkája formálta, különböző árkokat hozott létre, ezt a geomorfológia Badlandnek nevezi. Ez a felület a nagyobb törmelékeket megvédte a pusztulástól. Száraz időben be lehet járni ezt a területet is, de nagyon kell vigyázni, mert csúszós, főleg esős időben.
A földtani érdekességek itt még nem érnek véget. A legfelső barnakőszén fedőjében lévő agyagos, homokos két részében Cardium (szívkagyló) fauna majd felette a finomszemcsés laza homokkőben Congeria (kecskeköröm) maradványok figyelhetők meg. A kirándulók számára mindebből talán csak maga a látvány érdekes, a szakemberek viszont folyamatosan elemezik a rétegek elhelyezkedését, a bennük található élőlénymaradványokat

Nevezetességei, amelyeket érdemes megtekinteni:

• Palóckontyos parasztházak
• Az I. világháborús hősök emlékműve
• Tájház – a palóc népviselet tekinthető meg
• Bányászház – a település bányászmúltjának állít emléket
• Mackó Kuckó – Mackó és baba gyűjtemény
  Gyűjtemények Háza
• Szabó István tudós pap emlékszobája

Reméljük így a novemberi hidegben is felkeltettük az érdeklődésedet, hogy családdal vagy barátokkal együtt ellátogassatok az egyik legszebb geológiai kincsekkel rendelkező térségbe.

Gyere el Te is kastélyszállónkba, és töltsd aktívan pihenésed! További információkat honlapunkon kaphatsz vagy látogass el Facebook oldalunkra!