nógrádi talpalávaló

Nógrádi talpalávaló 10. – Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet

Nógrádi talpalávaló sorozatunk ezen részében a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetet mutatjuk be, amely 1989 óta védett terület. 7425 hektáron fekszik, hazánk legjobban lepusztult, legváltozatosabb felszínű hegysége, gazdag élővilággal rendelkezik.

A Cserhát keleti részének kialakulásában a miocén kori andezites jellegű vulkanizmus játszott döntő szerepet. A terület eredetileg a Mátra hatalmas méretű vulkáni felépítményének nyugati peremvidékéhez tartozott, és attól csak később különült el a Zagyva-árok besüllyedésével. Az évmilliók előre haladásával a vulkáni felépítményt a szerkezeti erők jelentősen feldarabolták, a külső erők pedig erőteljesen lepusztították, így napjainkban az eredeti szerkezet már csak helyenként ismerhető fel.

A sámsonházai Vár-hegy déli oldalába mélyülő egykori kőfejtő 30–40 méter magas feltárásában látható két lávafolyás, amelyeket szórt vulkáni törmelékek tagolnak. A mátraszőlősi Függő-kő andezit anyagú sziklagerince a külső erők hatására különült el a vulkáni lávatakaró többi részétől. A vörös színű sziklák magassága helyenként eléri a 25–30 métert.

Lássuk, milyen növényvilággal rendelkezik a terület!

  • A tájvédelmi körzet zonális növénytársulása – melyre a Cserhát neve is utal – a középhegységi cseres-tölgyes.
  • Fajgazdag állományai a hegygerinceken, meredekebb oldalakon maradtak fenn, melyekben megtalálható a gérbics és a kövi pimpó, gyakori a bugás hagyma.
  • Az északi hegyoldalakon, völgyekben gyertyános-kocsánytalan tölgyesek és gyertyános-bükkösök találhatók.
  • A hegyvidéki fajok szinte teljesen hiányoznak belőlük, az üde lomberdei növények, a karéjos vesepáfrány, a szálkás pajzsika, az enyves zsálya, a varázslófű is csak szórványosan fordul elő.
  • Északi, sziklás hegyoldalakon a Cserhátban ritkán jelenik meg a törmeléklejtő-erdő, olyan értékes növényekkel, mint a magas csukóka és a csillogó gólyaorr.
  • A száraz déli hegyoldalak sekély talaján molyhos tölgy és virágos kőris uralta melegkedvelő tölgyesek és bokorerdők alakultak ki.
  • Ritka, védett növényfajaik közül helyenként tömeges a pilisi bükköny, nem ritka a nagyezerjófű, a macskahere és a tarka nőszirom.
  • A sziklagyepekben előfordul a magyar perje, a magyar bogáncs és a törpe nőszirom, a lejtősztyepekben, félszáraz gyepekben a piros kígyószisz, a leánykökörcsin, az erdei szellőrózsa és a bíboros kosbor.
  • Nagy kiterjedésűek viszont az erdőirtás eredetű, főként szőlők és gyümölcsösök felhagyásával, mészkövön kialakult félszáraz gyepek.

Az említett gyeptípusok nagyon értékesek, sok védett növény- és állatfaj életlehetőségeit biztosítják.

Zoológiai szempont

Az állatvilág tekintetében a száraz tölgyesek, a sziklagyepek, a lejtősztyepek és a félszáraz gyepek a legértékesebbek. Több nemzetközi szinten is jelentős, fokozottan védett állatfaj él a területen.

  • A száraz tölgyesekben olyan ritka bogarak fordulnak elő, mint például a szilfacincér és a vöröscombú facincér.
  • A természetközeli állapotú gyepek kiemelkedő rovartani értékei a fűrészlábú szöcske, a lándzsás karimáspoloska, a rablópille, a magyar darázscincér, a barnabundás boglárka és a ozirisz törpeboglárka.
  • A tájvédelmi körzet egyik legfontosabb értékét jelenti a nyílt tölgyesekben erős állományokban élő pannongyík.
  • A madártani értékek közül kiemelendő a fokozottan védett parlagi sas, kis békászósas, kígyászölyv, kerecsensólyom és uhu fészkelése.
  • Jelentős értéket képvisel a nagyobb patakok gerinctelen faunája, halai, kétéltűi és több helyen előfordul a fokozottan védett vidra.

Kultúrtörténeti emlékek

A tájvédelmi körzet legjelentősebb kultúrtörténeti emlékeit erődített őskori telepek (bronzkori földvárak) és középkori várak maradványai jelentik, mint például a kerek-bükki sáncvár, az ecsegi Ilonavár, vagy a Sámsonháza melletti Fejérkő vára. A tájvédelmi körzet területén tanösvény és tájékoztató tábla segítségével ismerhetjük meg a terület földtani látnivalóit a sámsonházai Buda-hegyen és kőfejtőben, Kozárd határában a Pogányvári-kőfejtőben, a mátraszőlősi Függő-kőn, a cserhátszentiváni kőfejtőkben és a felsőtoldi Kecske-hegy kisebb kőfejtőjében.

A védett természeti területek a jelzett turistautakon gyalogosan szabadon látogathatók. Egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a természetvédelmi kezelő időszakosan korlátozhatja. Kerékpárral − a közutakon kívül − csak a külön jelzéssel ellátott turistautakon szabad közlekedni.

Gyere el Te is kastélyszállónkba, és töltsd nálunk szabadságod, ismerd meg a terület szépségeit. További információkat a Teleki-Degenfeld Kastélyszálló honlapján, vagy a kastély Facebook oldalán kaphatsz!

Hozzászólások