Húsvéti hagyományok, szokások, az ünnepkörhöz kapcsolódó programok Nógrád-megyében

Az évszázadok során a tavaszköszöntés, a természet ébredése összeolvadt a kereszténység húsvéti ünnepével, Jézus Krisztus feltámadásával, ezáltal az ember újjászületésével. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok “Rómába mennek”. A csend lehetőséget teremt a befelé fordulásra, a lelki felkészülésre, egyben Jézus halálához kötődő gyászt szimbolizálja. Nagypéntek a keresztény egyház szerint, Jézus keresztre feszítésének a napja, melyhez számos népi babona is kötődik. Ekkor tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat.

E napon tilos húst enni, helyette tipikus böjti ételek, mint a rántott leves, mákos tészta, ecetes-hagymás hal avagy ruszli, tojásos-tejes ételek kerültek az asztalra. Nagyszombaton ér véget a 40 napos böjt és ekkor szólalnak meg a harangok ismételten.

  • Víz-illetve tűzszenteléssel, feltámadási körmenettel ünnepelnek a keresztény kultúrában. Tradicionális húsvéti étel a főtt-füstölt sonka kemény tojással, tormával, kaláccsal. 
  • Csépán úgy vélték, hogy a ház körül söpréssel, a boszorkányokat is elhajtják Nagyszombaton. 
  • Húsvét vasárnapja a női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott főzni, mosni, seperni sem. 
  • Húsvét hétfő a magyar népszokásban a locsolkodás napja, melynek a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja.

Legyen részese Ön is mindennek, az ünnepi hagyományok felelevenítésének Hollókőn, csodálja meg a palóc népviseletet, ne maradjon szárazon a Nagy Húsvéti Locsolkodás alatt! Mutassa meg gyermekeinek a világörökség részét képező ékszerdoboz-falu parasztházait, tapossa macskaköveit, utazzon velünk vissza az időben nemzetünk gyökereihez.

Lépjen be Szirák mesés világába, töltse nálunk a Húsvéti Ünnepeket párjával vagy egész családjával, majd ossza meg élményeit kollégáival!

Hozzászólások