Tippek vadászoknak – I. rész
A vadászat megosztó sport. Sokan úgy gondolnak a fenti tevékenységre, mint egy ördögtől való szórakozásra, ám sokan át is látják a vadászat mezőgazdasági és állattenyésztési előnyeit. A morális elveket feszegető kikapcsolódást, a közvélemény egyik fele embertelen hobbinak, míg a másik egy pihentető, nyugodt és önismeretet, képességeket fejlesztő sportnak tartja. “Tippek vadászoknak” blogposzt-sorozattal készültünk a hétvégére.
A vadászat kapcsán nem a helyes – helytelen elvek mentén kívánunk megközelíteni egy adott kérdéskört, hanem a tevékenység hódolóinak gyűjtjük össze azokat a technikákat, hogy hogyan lesz egy vadászból jó vadász.
Tippek következnek, amelyeket tanácsos megfogadni a szabadban.
- Aki lassan jár, tovább ér!
Csend, rend, fegyelem. Ez a három tényező elengedhetetlen a hatékony vadászathoz. Mind a lesen ülés, mind a rácserkelés viszonylatában türelmesnek kell maradni, hogy ne ijesszük el a kiszemelt, vagy megsebzett vadat. A vadászat alkalmával hatványozottan igaz a mondás, mely szerint a lassú víz, partot mos, vagy ha úgy tetszik, a türelem, rózsát terem.
- Rend a lelke mindennek.
Amit az anyatermészet megnehezít, azt egy vadásznak bizony gyakran helyre kell raknia. Értendő ezalatt az, hogy a vadászat terepén, a tisztáson az előző napi szél összehordta a faágakat, nagyobb méretű természetes hordalékokat, amelyeket az ücsörgés és kémlelés előtt célszerű kicsit eloszlatni, hogy megfelelő „közlekedő” jöhessen létre az állatok számára.
- Tiszta tisztás, tiszta eszközök.
A vadászati terület járhatósága tehát nagyon fontos faktor. Van azonban még egy dolog, amelynek kötelező makulátlannak lennie. A terepet kiemelt fontosságú szabad szemmel és távcsövön keresztül is felmérni, hiszen feltűnhetnek olyan helyszíneken is állatok, amelyekről előzetesen nem lehet ezt sejteni. Több szem többet lát, így a lesen előnyös, ha mindenki belenéz távcsövébe, mielőtt elkezdené kémlelni szabad szemmel a természetet és élvezni a nyugalmat. Ne csak akkor használjuk a távcsövet, ha elfutott egy állat és nem találtuk el. Ne csak azt nézzük, hogy merre távolodik, hanem azt is, honnan érkezhet!
- A kitartás meghozza gyümölcsét.
A sebzett vadnak sokszor nehezebb a nyomára akadni, mint bármi másnak. Ilyenkor lelkesen követni kell a vérvonalat, melyet a sérült állat maga után húz. Nem elképzelhetetlen, hogy a várnyom egyre vékonyabb és ritkább lesz, majd azt vesszük észre, mintha az állat egyszerűen eltűnt volna. Nem így van! Ha a helyzet úgy kívánja, ne átalljunk térdre ereszkedni és tüzetesen megvizsgálni a talajt.
- A zsákmány megvár.
A televíziózás közkedvelt hangulati eleme, hogy egy vadászatot megörökítő dokumentumfilmben a vadász elejti zsákmányát, ezt követően pedig egyből a helyszínre siet, hogy pózoljon azzal és felmérje a továbbiakat. Öreg hiba, hiszen egy halottnak tűnő, megsebzett állat is tud sérülést okozni az embernek, méghozzá a semmiből. Ilyenkor várjunk kicsit, mielőtt a helyszínre sietünk.
A tanácsokra figyeljünk oda a sziráki vadászaton is, hogy az ország legszebb vidékén válhassunk jó vadászokká!