Karácsony! Honnan? Hová?
A karácsonyi hagyományok ÖRÖK hagyományok. Mindenki így van ezzel. Az emberben már kiskorában kialakul egy érzés, egy szokás, ahogyan karácsonykor ünnepel és ez megy tovább generációkon keresztül, személyek, külső hatások által ez mindig kicsit alakul, formálódik, de bizonyos elemei mindig változatlanok maradnak, akárcsak az örök értékek. Családonként eltérnek a szokások, családonként eltérnek a hangulatok, családonként eltérnek az ételek, de egy valami közös, hogy a hagyományok minden családban megtalálhatóak.
Vannak azonban olyan szokások, amik már csak hagyományőrző közösségekben figyelhetőek meg, de a korábbi időkben állandó, változatlan elemei voltak a karácsonyi ünnepkörnek, mindenki számára ugyanazt jelentette. Ha a Karácsony szóba került, amikor egymás között beszéltek róla az emberek, mindenki tudta, milyen hagyományokat, szokásokat ért alatta a másik.
Mik is voltak ezek?
Karácsonyfa állítás
A fenyő feldíszítésének története egészen a 16. századig nyúlik vissza. Úgy tartották, hogy a zöld, illatos fa elűzi a rossz szellemeket és cserébe egészséget és szerencsét hoz a ház lakóinak. Ezért fenyő gallyakat akasztottak fel mindenhova, csak később kezdődött a fák kivágása és egészben való beállítása a szobába. Eleinte kizárólag gyertyákat rögzítettek fel rá, később almával, dióval, valamint fából és textiltilból készült díszekkel dekorálták. Magyarországon csak a 19. században terjedt el a karácsonyfa állítás szokása.
Betlehemezés
A betlehemezés a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátéka. Ez a több szereplős, dramatikus játék a karácsonyi játékok közül a legrégebbi: a 11. századtól kezdve van róla adat, akkoriban templomokban adták elő.
Szerkezete:
- bekéredzkedés;
- szálláskeresés;
- pásztorok ébresztése;
- az öreg csobánnal, pakulárral folytatott párbeszéd;
- ajándékvitel;
- adománykérés.
Éjféli mise
Karácsony ünnepének első szentmiséjére a katolikus egyházban december 24-ét követően, éjfélkor kerül sor.
A Magyar Katolikus Lexikon az éjféli misét övező szokásvilágról és hiedelmekről ezt írja:
“Mivel az éjfél a napnak mindig a legtitokzatosabb pillanata, a néphitben a szellemek, a hazajáró lelkek és kísértetek ideje, s különös képzetek és hiedelmek fűződtek hozzá. Ekkorra az advent minden várakozása összesűrűsödik: a jámbor lelkek jelet látnak mindenben, a titkok megnyílnak, a jövő föltárul, a folyókban tej és méz folyik, úrfölmutatáskor a vizek borrá változnak, az állatok megszólalnak.”
Jászol állítás
Mivel a kis Jézust születése után a jászolba tették, ezért a fekvőhelynek szimbolikus jelentősége van. Méghozzá annyira erős, hogy régi hagyomány szerint vidéken, az ünnepi vacsora alkalmával az asztal alá szénát és szalmát tesznek, hogy a ház a betlehemi istállóra hajazzon. Sőt vidéken az is szokás, hogy saját jászolt barkácsolnak az emberek.
+1 Fagyöngy
Egyre több külföldi szokás is begyűrűzik a karácsonyi ünnepkörbe. Az egyik leginkább kedvelt a fagyöngy fellógatása, amiről úgy tartja a legenda, hogy ha két ember alá áll és csókot vált, akkor szerelembe esnek. A mondás is úgy tartja, hogy fagyöngy alatt szabad a csók.
