Amire a sakk megtanít

Ha az ember felidézi magában a sportot, valószínűleg gyöngyöző homlokok és egymással küzdő emberek jutnak észébe elsőként. Sokan elfelejtik, hogy hivatalosan a sakk is a sportok közé sorolandó tevékenység, amelynek során nem a fizikum, hanem az agytekervények szakadnak bele a folyamatos munkába.

Az egyik leginkább előnyös faktor a sakk rendszeres űzésében az, hogy könnyű szerrel elsajátítható a komplex gondolkodásmód. A sakkban folyamatosan előre kell gondolkodni, egy, kettő, vagy akár több lépéssel is. Elegendő mennyiségű játszma után, az emberi agy rákényszeríti a belső ösztöneinket arra, hogy az élet bármely területén előjöjjenek azok a mechanizmusok, melyeket a sakkban is alkalmazunk. A szellemi fejlődés számos részterületen megnyilvánulhat a mindennapi élet során, a legélesebben az apró dolgokban fejti ki hatását a sakk. Barokkos túlzás és elvont példa ez, de egy rendszeresen sakkozó célirányosabban közlekedik majd egy bevásárlóközpontban, mint egy olyan, aki nem játszik. A sakkozó tudja, hogy a pékáruk után melyik részleg lesz a következő, amelyhez célszerű elindulni, hogy a legrövidebb legyen az út a pénztárig.

Idővel hosszabb távon is megmutatkozhatnak az előnyök, még akkor is, ha komolyabb élethelyzetről van szó.

A sakk nem pusztán a komplex gondolkodásmódot, de a döntési képességet is fejleszti. A játékban, így az életben is lehetséges egy adott szituációra több reagálási alternatíva. A kérdés pusztán annyi, hogy képesek vagyunk-e meghozni adott idő alatt a legjobb döntést – ezt természetesen az órával játszott sakk fejleszti.

Szirákon, a kastély udvarán egészen mesés lehetőség nyílik a sakkozásra óriásbábukkal és felfestett táblával, a szabad ég alatt.