×

Sütik kezelése

Gróf Degenfeld család

Régi német nemesi család, melynek ősei egyébiránt Aargau svájci kantonból vándoroltak be sváb földre és 1280 körül Gmünd város szomszédságában vettek egy várat és birtokot.

1843 - 1922

Gróf Degenfeld (Schomburg) Lajos - főispán

gróf degenfeld család

Tanulmányai befejeztével Nógrád megye birtokain gazdálkodott és részt vett megyéje közügyeinek intézésében. 1872-ben a sziráki kerület beválasztotta a parlamentbe, ahol a balközép párthoz tartozott, majd 1875-ben a dárdai kerület képviselőjévé lett. 1866 és 1887 között szabadelvű programmal a debreceni II. kerület választotta meg képviselőjének, végül Nógrád megye főispánjává nevezték ki.

1847 - 1927

Gróf Degenfeld (Schomburg) József

gróf degenfeld család

1867-71 között fogalmazó volt a földművelésügyi minisztériumban, majd Szatmár megyei birtokain gazdálkodott. Alelnöke volt a Szatmár megyei Széchényi társulatnak. 1883-ban Hajdúmegye főispánjává nevezték ki. Számos közhasznú egyesület tagja és a Tiszántúli Református Egyházkerület egyik legbefolyásosabb világi képviselője volt.

1835 - 1896

Gróf Degenfeld (Schomburg) Gusztáv - főrendiházi tag

gróf degenfeld család

Atyja, Degenfeld Imre gróf, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka volt. Korán részt vállalt a politikai életben, már 1861-ben a nagykállói kerület képviselője lett. 1865-69 között tagja volt a képviselőháznak.

1769-1848

Gróf Degenfeld (Schomburg) Frigyes Kristóf - vezérőrnagy és a Mária Terézia Rend lovagja

gróf degenfeld család

Katonai pályára nevelték és 15 éves korában az Anspach vértes ezredben hadnaggyá nevezték ki. A francia háború idején már százados volt, 1805-ben ezredes lett, majd Austerlitznél bebizonyította vitézségét. 1813-ban a Napóleon elleni általános felkelésben ismét a harcolók sorába állt és Koburg-Koháry hadtestében volt ezredes Mainz ostrománál (1814). Később vezérőrnagy lett, a párizsi béke után pár évvel kilépett a hadseregből.

1798 -1876

Gróf Degenfeld (Schomburg) Ágost - osztrák tábornok

gróf degenfeld család

Az 1815-ös hadjáratban, mint tiszt vett részt, majd az 1848-as forradalom idején már vezérőrnagyi rangban szolgált. A hadügyminisztériumba helyezték 1850-ben. A Magenta melletti ütközet után a velencei partvidék parancsnokává nevezték ki, a villafrancai béke után pedig a második hadtest főparancsnoka lett. Később táborszernaggyá nevezték ki, 1860-1864 között hadügyminiszter volt.

Képforrások:

Fejléc: http://www.degenfeldkastely.com/galeria/tortenet/degenfeld-cimerek