Teleki-Degenfeld Kastélyszálló**** Szirák > Érdekességek > Ezeket mindenképp látnod kell! – Hat misztikus látnivaló Szirák környékén
Ezeket mindenképp látnod kell! – Hat misztikus látnivaló Szirák környékén

Ezeket mindenképp látnod kell! – Hat misztikus látnivaló Szirák környékén

Blogunkban rendszeresen ajánlunk Nógrád megyei látnivalókat olvasóinknak, most azonban egy olyan összeállítást hoztunk, amelyben hihetetlenül kalandos úticélpontokat mutatunk be, és amelyek talán még a gyakorlott turistáknak is tartogatnak meglepetéseket. Ha Szirákon a Kastélyban szállsz meg, ezek a célpontok autóval könnyen megközelíthetőek, és kiváló időtöltést jelenthetnek számotokra. Szakrális helyszínek, misztikus várak, földalatti múzeumok világába kalauzolunk most el. Gondoltad volna, hogy ennyi érdekesség található Nógrád megyében?

1. Szurdokpüspöki szentkút (Istenanyánk szent kútja)

Szurdokpüspöki szentkút (Istenanyánk szent kútja) a Hollósdombon, a Táltos Hagyaték őrzői újjáépítették a több ezer éves Istenanya kutat, mely Mátyás király korát megelőzően Magyarország három leghíresebb szent helyének egyike volt.
Szurdokpüspöki a Mátra hegység lábánál, a Zagyva völgyében fekszik, ott ahol a folyó völgye a hegyek közül kilépve kiszélesedik. Keletről a Mátra nyugati nyúlványa (Muzsla 805 m, Nagy-Koncsúr 640 m, Kis-Koncsúr 594 m, Istenfa-tető 444 m), délről a Nagy-Hársas (509 m), nyugatról pedig a Cserhát hegység dombokká szelídülő lankái határolják.
Szurdokpüspöki szentkút (Istenanyánk szent kútja) 1.jpgSzent István királyunk idejében Szurdokpüspöki egyike volt Magyarország szellemi központjainak. Három ilyen hely, szellemi központ volt az országban: Esztergom, Kalocsa és Szurdokpüspöki. Istenanyánk szent kútjának helye egy ősi szakrális központ. Szurdokpüspöki térségében ásatásokat folytattak, kelta időbeli emlékeket találtak, melyek 12 ezer évesek. Vannak olyan szakrális központok, amelyeket időtlen idők óta szentként tiszteltek.

Szent István király kijelölte Magyarország egyik szellemi központját erre a helyre. Nemcsak a szellemi vezetés központja lett ez a hely, az emberek ezrei, százezrei zarándokoltak el ide. Olyan láthatatlan, megmagyarázhatatlan, kézzel foghatatlan, mégis tapasztalható csodák történtek, melynek híre ment az egész világban. Aki ennek a kútnak a vizéből ivott, aki ennek a kútnak a vizében megmosakodott, azok meggyógyultak. Süketek bénák, bélpoklosok keresték meg ezt a helyet.
Szurdokpüspöki szentkút (Remete-barlang).jpgSzurdokpüspöki-Hollósdombon a Táltos Hagyaték őrzői újjáépítették a több ezer éves Istenanya kutat, mely Mátyás király korát megelőzően Magyarország három leghíresebb szent helyének egyike volt. Szent István királyunk idejében Szurdokpüspöki egyike volt Magyarország szellemi központjainak. Az itt található Istenanyánk szentkútjának helye is egy szakrális hely, mely csodálatos energiája által sok embernek nyújt testi, lelki gyógyulást. Megvizsgálva Európa és a világ szent helyeit, olyan energiavonalak találkoznak itt, amelyek Fatimében, Lourdes-ban, vagy Dél-Amerika szent helyein is megtalálhatók. Ezeket pozitív energiavonalaknak, Szent György vonalaknak nevezzük. Ez a pozitív energiavonal átmegy a kúton keresztül is és ez adja a víznek a gyógyító képességét. Ha valaki ebből a vízből iszik, vagy ebben a vízben áztatja a lábát, kezét, bármelyik fájó testrészét, a pozitív energiák hatására a beteg sejtek elkezdenek rendeződni és így alakul ki a gyógyulás. Nem messze a kúttól van egy remetebarlang, ahol régen, sok éven keresztül remeték éltek. A remeték őrizték ennek a helynek a titkát.

 

2. Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület

Cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági szörnyek lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok eredeti helyzetükben, a falu határában – ez az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. A feltárt cápafogak és rája maradványok ékes bizonyítékai annak, hogy hajdan itt hullámzott a Paratethys-tenger. A tenger visszahúzódik, avagy a terület kiemelkedik, szárazulattá válik. Az ősi folyópart iszapjában ősvilági szörnyek nyoma marad hátra. Eddig 11 gerinces állatfaj több mint háromezer lábnyomát sikerült beazonosítani. A legnagyobb ragadozó a medvekutya, a leggyakrabban pedig az ős orrszarvú nyomai fedezhetők fel. Az állatoknak trópusi-szubtrópusi esőerdő adott otthont – erről több mint 15 ezer levél-lenyomat tanúskodik. A területen megtalált közel 100 m hosszúságú és 8 m kerületű megkövesült fa a világ legnagyobb ismert megkövesedett pinusféléje.

A terület 23-17 millió éves képződményeinek változatos kövületeit az őskörnyezetet elpusztító, ám egyúttal konzerváló vulkáni katasztrófának köszönhetjük. Az ősi tenger fenekétől – szubtrópusi esőerdőn keresztül – a vulkánok tetejéig ívelő geológiai tanösvényen fantasztikus időutazásban lehet része a látogatónak.

A tökéletes hatás kedvéért háromdimenziós filmen elevenedik meg az Ősvilág. A látványhoz mozgás is párosul; mozgó székek repítik a nézőt a miocén korba.

A terület tanösvény hálózatát kőzetparki, biológiai és kőszikla ösvények egészítik ki, amelyek bejárása egész napos program a természetkedvelőknek.

A látogatót a bükkábrányi lignitbányából kimentett 7 millió éves ősfák fogadják. Gondos konzerválást követően a fák fölé védőtetőt építettek.

 

3. Somoskői Vár

A szlovák-magyar határon áll a Somoskői vár. A középkori várból csodás kilátás nyílik a környék településeire. A várhegytől rövid séta után eljuthatunk a somoskői bazaltorgonákhoz, melyek a területen lejátszódó, egykori vulkanizmus gyönyörű bizonyítékai.

A magyar és szlovák határon Szlovákia területén helyezkedik el a somoskői vár. A vár északi oldalán találjuk a bazaltorgonát. A csaknem 500 méteres tengerszint feletti magasságban található somoskői várhegy északi oldalából kihajló, 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltorgona a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben.

A vár alatt található a Petőfi Emlékkunyhó Petőfi Sándor 1845. június 12-i, Somoskőben tett látogatására utal.

Nyitva tartás: minden nap 7.00 – 19.00 óra között.

Belépődíj: felnőttek 1,15 EUR, gyermekek 0,50 EUR.

Parkolás-autóval (Siatorska Bukovinka): 35,- Sk – kb 1,20 EUR.

Parkolás-autóbusszal (Siatorska Bukovinka): 70,- Sk – kb 2,30 EUR.

A magyar oldalon a parkolás ingyenes.

Forintban és euróban is lehetséges a fizetés

 

4. Bányamúzeum

Az ország első, föld alatti bányamúzeuma, mely egy egykor működő bányarendszerben kapott helyet! Az egykori salgótarjáni bányakolónia területén, a Veremoldal keleti szélén található Európa második, hazánk első, egy valaha működött bányában helyet kapó, földalatti és föld feletti szénbányászati múzeuma. (Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 1., telefon/fax: +3632/420-258. Nyitva tartás: április 1 – szeptember 30. között: keddtől vasárnapig 9-től 15 óráig. Október 1 – március 31. között: keddtől vasárnapig 10-től 14 óráig. Az utolsó csoport fogadása 1 órával zárás előtt!)

Belépődíjak:

Teljes ár: 700 Ft.

6-26 és 62-70 éves korig: 300 Ft.

Pedagógus igazolvánnyal a belépődíjat nem, csak a tárlatvezetési díjat (250 Ft) kell kifizetni.

 

5. Tara Templom

“Az Emlékpark területén felépült az összes lény boldogságáért, tekintet nélkül faji, nemzeti, vallási vagy egyéb elkötelezettségre a Szabadító Buddha Anya Templom.

A Templomot Tiszteletreméltó Cültrim Rinpocse és Láma Csöpel avatta fel 2011-ben, melyet azóta is több neves és kiváló tibeti mester szentelt meg.

Az épület az ősi hun templomok építészeti stílusát követi, melyet Tibetben és Mongóliában őriznek mind a mai napig. Ez az első ilyen templom Magyarországon, megalkotása által ősi hagyományunk hatalmas fájának élő hajtását telepítettük hazánk termőföldjébe az ázsiai őshaza távoli vidékéről. 2009-ben elkezdődött a Magyarországon egyedülálló, tibeti stílusú Tara Templom építése Taron, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark területén. A Templom alsó szintje magába foglal közösségi és szálláshelyeket. Első ütemben elkészült a szerkezetkész épület, a második ütemben elkészült a Templom, melyben 2012 nyara óta rendszeresen megvalósulnak rövidebb elvonulások, meditáció kurzusok, tanítások, meghatalmazások, vallási szertartások és ünnepségek.Harmadik ütemben elkészültek a szálláshelyek és közösségi helyiségek, elkezdődött a templomhoz vezető lépcső építése és a parkosítás.” – írja a templom honlapja.

Napi meditációk, amin bárki szabadon részt vehet:
Reggel Zöld Tara meditáció
Este Mahakala, Szur és Csenrézi meditáció

Ajándékbolt és Teázó nyitvatartása:

Kedd-vasárnap: 13:00 – 17:00
Hétfő: ZÁRVA

 

6. Pásztói Ciszterci Kolostor

Pásztó belterületén emelkedik a barokk formájú kolostorépület, s mellette, szépen parkosított környezetben látszanak a középkori kolostor templomának és a kolostor egy részének alapfalai.
A bencés apátságot valószínűleg a Rátót nembeliek alapították 1134 előtt, Szent Miklós tiszteletére. 1191-ben III. Béla király ciszterci szerzeteseket telepített a kolostorba. 1544 előtt szűnt meg a szerzetesi élet Pásztón, ugyanis a török fenyegetés miatt a kolostort erődítménnyé alakították át. 1551-ben a visszavonuló keresztény csapatok fölgyújtották. Ez után másfél évszázadig romként állt a templom és a kolostor.
Temploma eredetileg háromhajós, egyenes záróságú főszentéllyel és félköríves mellékszentélyekkel épült. Hossza 38,4 m, szélessége 21,8 m. 1230 körül leégett, ezt követően sokszögzáródású főszentély épült hozzá (hossza 45,6 m-re nőtt). A nyugati homlokzaton két bejárata volt, a hajók boltozatát öt-öt pillér tartotta. A templomhoz délről U alakú kolostor kapcsolódott, vagyis a négyszögű kolostorépület soha nem épült ki teljesen.

A középkori templom és kolostor alapfalai mellett téglalap alaprajzú, emeletes épület magasodik. Középkori alapokon, középkori falak fölhasználásával emelték a kolostor keleti szárnya helyén, a szerzetesek visszatelepülése (1698) után (1715-1717). Földszintje boltozatos, emelete síkmennyezetes. A romok és a kolostorépület helyreállítására 1987-1989-ben került sor. A volt kolostorépületben helyezték el a Pásztói Múzeumot.