Barangolások Szirákon – ismerkedjünk meg a településsel!
Szirák az ország északi részének közepén, Nógrád megye délkeleti sarkában, a Bér patak völgyében, a Cserhát lábánál elterülő dombvidéken helyezkedik el. A község a fővárostól 60 km-re fekszik. Az idilli tájba a lakóépületek harmonikusan illeszkednek. A jellegzetes községképet alakító, a falu arculatát formáló 3 épületből kettő templom (az egyik a község “feletti” dombon, a másik a település központjában), a harmadik pedig a kastély.
Ősidőktől lakott hely volt, a legnagyobb helyi lelet 1894-ben került elő, egy 69 sírból álló szarmata temető.
Szirák honfoglalás előtti létét a Nemzeti, illetve a Palóc Múzeumban megtalálható kő- és bronzkori, valamint az avar leletek bizonyítják. A községgel kapcsolatos első írásos adatot 1219-ből a váradi regest-rumban találták, mely szerint a jeruzsálemi Szent János lovagrendnek volt itt rendháza.
A XIV. században a rendház megszűnik, a helység az esztergomi János Lovagok birtokába kerül. Zsigmond királyunk 1424-ben Borbála királynénak adományozta. 1453-ban a lovagok birtokait Mohorai Vidfi János kapja meg egyháznemesi jószágként. 1412-ben már a Szobi család, 1562-63-ban Hasszán Daud hűbérbirtoka. 1552-től a település a nógrádi kerülethez tartozott, majd 1683-ban Sobieski János hadjárata szabadította fel.
A török hódoltság alatt a helység magyar lakosai kivesztek.
1692-ben Szirák Roth János tulajdonába került, aki a Felvidékről 27 tóth családot telepített ide. Johanna, Roth Tamás lánya 1761-ben feleségül ment gróf Teleki Józsefhez, így hagyományozódik a birtok a Telekiekre. 1762-ben házasság révén a gróf széki Teleki család is birtokos Szirákon, s ennek a régi, híres grófi családnak ezután több, ugyancsak nagyhírű sarja születik, nevelkedik Szirákon. 1782-88-ig építi Jung József pesti építész a község evangélikus templomát.
1832-ben újra tűzvész pusztít, még a harangok is elolvadnak. Szirákhoz nagyon sok szál köti a gróf Teleki családot. Meghatározó személyiségei közül gróf Teleki József a Magyar Tudós Társaság első elnöke Teleki Ádám tábornok az 1848-as szabadság és függetlenségi harc egyik seregének főparancsnoka, Teleki László pedig diplomata, a Határozati Párt vezére és a Kegyenc című dráma írója volt.
1880-ban a sziráki járás lakóinak száma 26378 fő. Ebben az évben nyer a település nagyközségi jogokat, a megye három adóhivatalából egy itt működik. 1896-tól helyi újságokat jelentetnek meg: Szabadság, Szirák és Vidéke. 1897-ben indult meg az állami elemi népoktatás, az óvodát pedig 1885-ben adták át, 80 gyermek járhatott ide.
A község lakossága az 1900-as évek elején volt a legmagasabb, 1949-től csökkenő tendenciát mutat. Szirák és környéke a Cserhát jellegzetes, kiemelkedően szép része. A közeli Kelet-Cserhát vidéke tájvédelmi körzet. A Cserhát különleges báját lankás domjai, kanyargó csörgőpatakjai és páratlan tájképet formáló felszíni formái adják.
A természeti környezet szépségéhez hasonló csodálatot vált ki az emberből Szirák néhány műemlék- és műemlék jellegű épülete is. Elsőként említendő a kastélyunk, melynek építése 1690-re tehető. Később királyfalvi Róth Tamás bővíttette. 1762-ben leánya hozományaként a Teleki család birtokába kerül. A századfordulón a Degenfeldeké volt, 1945 után a Sziráki Állami Gazdaság tulajdonába került. A barokk, klasszicista és romantikus stílusjegyeket hordozó kastély a világháború alatt és az azt követő évtizedekben erősen leromlott állapotba került. 1985-ben állította helyre a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, azóta – teljes pompájában – szállodaként üzemel.
Parkja növényi ritkaságokkal teli védett terület.
Ugyancsak említést érdemel a barokk stílusú Teleki sírbolt, ami 1784-ben épült Wattay Borbála halálakor Jung József pesti építőmester vezetésével, miként az 1782-88-ban épített copf stílusú Evangélikus Templom is. Helyén valaha kolostorépület, majd imaház állt, de lerombolták. Onnan származik az emberfejet ábrázoló faragvány, amit beépítettek a falba. A templom 1832-ben leégett, mindhárom harangja elolvadt, ekkor készítette el Schaudt András mester a ma is meglévő legöregebb harangot. Tornyát 1836-ban, a templomot 1880-ban, 1927-ben és nemrégiben is helyreállították. A templom egyhajós, díszítés nélküli oldalfalakkal. A szószékoltár festetlen fenyőfa, az oltárkép és az aranyozott fafaragványok élénkítik a mértékadó megjelenést.
Napjainkban az infrastruktúra egyik jellemzője, hogy a vasútvonalak elkerülik a községet, a közlekedés és az áruszállítás teljes egészében a közútra korlátozódik.
Tetszett a bejegyzés? Ossza meg ismerőseivel is!