Kezdődik az Adventi időszak. Mit is jelent ez?
Vasárnap december elseje lesz, ami egyet jelent tél hivatalos naptári kezdetével illetve idén az advent első vasárnapjával is. Adventtel veszi kezdetét a karácsonyi ünnepkör, ami egészen Vízkeresztig, január 6-áig tart, továbbá adventtel kezdődik meg hivatalosan az új egyházi év is.
Eredete a 4. századig nyúlik vissza. A gallikán liturgiában a vízkeresztkor (január 6.) tartott felnőtt keresztelésre előkészítő négy hetes időszak volt. Az 5. században a karácsony vált jelentősebb ünneppé, ezért ehhez kötődött az először hathetes, majd Szimpliciusz pápától kezdve négyhetes formája.Végül VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát, ami mind a mai napig érvényesnek számít. Egyedüli kivétel a milánói egyházmegye, ahol az advent hat vasárnapból áll.
Tudtátok, hogy a bronz,-ezüst,-aranyvasárnap elnevezések Magyarországon a szocializmus hozadékai? Ebben az időben szerették volna a vallást minél jobban kiszorítani az emberek életéből. A karácsonyt fenyőünnepnek nevezték, illetve az ajándékokat is a Télapó hozta (Mikulás és Jézuska helyett).
Adventi kalendárium
Az első nyomtatott adventi naptárat Gerhard Lang készítette 1908-ban, bár ezen még nem voltak kis ablakok, csak színes kis képeket lehetett feltűzni naponta egy kartonra. Később azonban a nyithatós változatot is ő kezdte nyomni, az ablakok mögött vallásos kis képekkel.
Kialakulása édesanyjához kötődik, mivel a kis Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Édesanyja ezért egy játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Közben a kisfiú felnőtt, s nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.
Adventi koszorú
Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.
A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten, Jézusban, a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat, vagy a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
- hit: Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást
- remény: zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás
- öröm: Szűz Mária – aki megszülte a Fiút
- szeretet: Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez
Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén.
Adventi időszak 2019-ben:
- Advent első vasárnapja: 2019. december 1.
- Advent második vasárnapja: 2019. december 8. Bronzvasárnap
- Advent harmadik vasárnapja: 2019. december 15. Ezüst vasárnap
- Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe legtöbb helyen a rózsaszín. Ezen a napon a szentmise kezdő éneke a Gaudete in Domino kezdetű, a Filippiekhez írt levélből: „Örvendjetek mindig az Úrban, … mert az Úr immár közel van hozzánk!”
- Advent negyedik vasárnapja: 2019. december 22. Aranyvasárnap
