Ősz végi szokások, hagyományok, ünnepek

Október legvége és november számos hagyománnyal rendelkezik. Vannak ünnepek, amik nem is olyan sok ideje léteznek, azonban mindennapjainkra óriási hatással vannak és olyanok is, amik már átalakultak, de valamilyen formában még ma is felemlegetjük, esetleg megünnepeljük ezeket. Gondoljunk csak az időjárás jóslásokra amiket most is megemlítünk vagy az ételekre, amiket oly szívesen fogyasztunk jeles napok alkalmával. Összeszedtük azokat az október legvégi és novemberi hagyományokat, amik ilyen vagy olyan formában de velünk vannak még most, 2019 legvégén is. 

 

Október 23. Nemzeti ünnep

1991 óta nemzeti ünnep október 23.-a. Ez a nap az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja.1956. október 23-án a magyar nép a diktatúrára forradalommal válaszolt.  Az egyetemi diákság országszerte tiltakozott a kommunista diktatúra ellen, ezen a napon pedig tömegmozgalommá tudott válni a szervezkedés.1989. október 23-án Szűrös Mátyás megbízott államfő kikiáltotta a III. magyar demokratikus köztársaságot a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt. Ez a nap munkaszüneti nap szerte az országban. A megemlékezés hetében számos program, ünnepség történik az iskolákban, óvodákban ( történelmi szerepjáték, zászló festés, versmondás, dalos rendezvények) és október huszonharmadikán a városok, falvak ünnepi beszédekkel, hagyományőrző, történelmi programokkal készülnek a lakosok számára.

 

Október 26. Dömötör, keresztény vértanú napja.

Az ország keleti felén a pásztorok védőszentje, pártfogója. Ezt a napot Juhászújévnek is nevezték, hiszen sok helyen ekkor számoltak el a juhászokkal, fizették ki a bérüket, hosszabbították vagy szüntették meg szolgálataikat. A juhászok ekkor a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek. Nagy állatvásárokat is tartottak Dömötör napon, a hortobágy környéki pásztorok nagy mulatságokat rendeztek, főztek, majd táncmulatságot tartottak. Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat, többnapi mulatságokat tartottak. Régen időjárásjelző nap volt, a Dömötör napi hideg szélből kemény telet jósoltak.

 

November 1. Mindenszentek

Magyarországon 2000 óta munkaszüneti nap.November elsején, a Mindenszentek napján a naptárban név szerint nem említett megdicsőült lelkekre, a keresztény egyház vértanúira és szentjeire, november másodikán pedig a halottakra emlékezünk. Elterjedt néphit volt, hogy mindenszentekkor hazalátogatnak a halottak, ezért kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra, hogy megvendégeljék őket. Egyes magyar falvakban nemcsak halottak napján, hanem egész héten, „a halottak hetén” tiltották a munkát, hogy ne zavarják meg a holtak nyugalmát. Azonban nem mindenhol a gyász napja ez, Mexikóban jó hangulatban telt és telik a megemlékezés. Az ünneplők calacának nevezett, fából készült koponya maszkokat tesznek a fejükre, és táncot járnak a halott rokonaik tiszteletére. 

 

November 2. Halottak napja

Míg november 1-jén, azaz Mindenszentek napján az egyház az üdvözült lelkekre, addig másodikán, Halottak napján pedig az üdvösséget még el nem nyert, azaz a tisztítótűzben lévő lelkekre, tágabb értelmezésben pedig minden elhunytra emlékszik. Míg kezdetben a katolikus egyházhoz kötődött ez az ünnepnap, addig mára általános szokássá vált, hogy hozzátartozóik sírját felkeresik az emberek. Virágot visznek, mécsest gyújtanak. 

Magyarország egyes tájegységein különféle szokások és hiedelmek kapcsolódtak a halottak napjához és a mindenszentekhez. A két nap közötti éjszakán a halottak miséznek a templomokban. Gyakran ételt készítettek, például kalácsot sütöttek, amit vagy a sírokra tettek, vagy odaadtak a temető kapujában álldogáló koldusoknak, hogy ők is emlékezzenek az elhunytakra.

 

November 11. Szent Márton ünnepe

Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza. A legenda szerint Róma védői elaludtak, és az ellenség, a gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek. Innen az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés. (Mars a római mitológiában hadisten.) Ez az Avis Martis formula változott át aztán a keresztény hitvilágban Avis Martinus, azaz Márton lúdja alakká.

Szent Márton ünnepe a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep. A tél kezdetét jelzi, hogy ekkorra már mindenhol elszámolnak a pásztorok a tavaszi- nyári időszakban rájuk bízott jószággal, és a gazdától megkapják járandóságukat. A betakarítással összefüggő munkálatok is lezárulnak erre az időszakra, sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforr az új bor. November hónapot bizonyos vidékeken “kis farsangnak” is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek. Mindemellett ki ne szeretné ma is a Márton napi libasültet?

 

November 19. Árpádházi Szent Erzsébet ünnepe. 

A legenda szerint Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, mely rózsává változott, mikor atyja kérdőre vonta emiatt. Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz, ha ezen a napon havazik, úgy mondták: Erzsébet megrázta pendelyét. Ez a nap az őszi munkák zárónapja.

 

November 25. Szent Katalin keresztény vértanú ünnepe.

Kerékbe törték, ezért a fuvarosok, kerékgyártók, valamint a házasulandó lányok,  diákok, a tudósok, az egyetemek védőszentje. Katalin naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek. Katalinágnak nevezik, mikor mezítláb ágakat loptak a fákról, amelyet a lányok vízbe állítottak, s ha karácsonyig kizöldült, közeli házasságra lehetett számítani a lányos háznál. De a legények is praktikákhoz folyamodtak, pl. párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket.

Időjárásjóslás is kötődik e naphoz:

„Ha Katalin kopog (hideg, fagy), akkor karácsony locsog (nem fagy, meleg), viszont ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.”

 

November 30. Szent András napja

 A néphit szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, az ilyen keresztet ezért andráskeresztnek nevezik. András a keleti ortodox egyház védőszentje, kultusza ezeken a vidékeken nagyon erős.

András napja a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. Szent András napján ha a legény vagy leány egész nap böjtöl, csak 3 szem búzát és 3 korty vizet iszik, imádkozik, akkor éjjel megálmodja, hogy ki lesz a párja. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett különböző praktikákat elvégezniük:

  • Ha egy leánynak sikerült ellopni egy férfi fehérneműjét, azt a párnája alá téve, éjszaka megálmodta, ki lesz a férje.
  • Gombócot főztek, minden gombócba beletettek egy férfinevet, s amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lett az illető férjének neve. (A gombócokba papírra írva egy-egy férfinevet gyúrtak, és amelyik elsőként jött fel a víz színére, olyan nevű férjet vártak a lányok maguknak
  • amely irányból hallották a kutyaugatást, abból az irányból várhatták leendő férjüket.
  • Ólomöntés is volt a fonóban, az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására következtettek. Ilyenkor ólmot olvasztottak, majd azt vízbe öntötték, a megolvasztott ólom vízbeöntés utáni alakzata megmutatta a leendő férj foglalkozását.
  • Szokás volt András-nap estéjén, hogy a lányok a zsúpfedeles házak ereszét megrázták, és a kötényükbe hulló magból jósoltak: ha a köténybe búza hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik.Vidéken ezen a napon kezdték el a disznóvágást, a disznótorok farsang végéig tartottak.

 

Ha szeretnél igazán hagyományos, ám mégis modern környezetben pihenni, vagy egy hétvégén kipróbálnád te magad is, hogy milyen érzés a tradíciók újraélesztése látogass el hozzánk, hiszen Szirák elvarázsol!

 

 

Anyanyelvápolók szövetsége 

Ünnepek oldala

Hozzászólások