Kisokos, kezdő lovasoknak

A kastély területén található csodálatos zöld területeken, illetve a környező terepen lovagolva a hely olyan szépségeit fedezhetjük fel, amelyeket a nagyvárosból kiszakadva nem biztos, hogy észre vennénk. A kastély öthektáros parkjában lévő lovarda szolgál lakhelyül lovaink számára, amely mellett egy 15×30 méter és egy 60×100 méter nagyságú füves területen is lehetőség van a lovak megismerésére.

Névtelen terv (1)

Ha már lovagoltál vagy épp most kacérkodsz a gondolattal, hogy kipróbáld, van számodra néhány jó tanácsunk. Szűcs-Gáspár Kinga lovasoktató, külön szakirodalmat is készített kezdő lovasok számára, ebből szemezgettünk, hogy amikor lovagolni jössz már ne legyen ismeretlen számodra a lovaglás technikai része sem.

A helyes ülés

Az ülés tökéletesítésén dolgozni, akár futószáron is, nem csak a kezdő lovasok „kiváltsága”. Sőt, minél magasabbra nézünk a ranglétrán, úgy tűnik, annál kevésbé érzik „cikinek” bevallani hiányosságaikat a lovasok, és annál elszántabban dolgoznak ezek kiküszöbölésén. A többszörös olimpiai bajnok Isabell Werth egy interjú során szép őszinteséggel vallotta be: „Mindig, amikor azt érzem, hogy már közel tökéletes az ülésem, belép az edzőm a lovardába, és valamilyen elkeserítő hibámra hívja fel a figyelmemet.”

Tanácsok kezdőknek

  • Kezdőként ne ragaszkodjunk túlságosan egyetlen lóhoz. Nem Felhőn vagy Szenátoron akarunk megtanulni ülni, hanem lovagolni akarunk. Minden ló más személyiség, más mozgással, más tulajdonságokkal rendelkezik, így más érzést is ad.
  • Minden ló egy tanítómester és mindegyiktől egy kicsit mást tanulunk, másra fog rávezetni minket. Az „egylovas” lovasoknál fennáll az a veszély, hogy túlságosan hozzászoknak egyetlen lóhoz, és más lóra felülve bizonytalanná válnak.
  • Ne feledjük azt sem, hogy a lovardában nem a saját lovunkon ülünk. Más is kedvelheti ugyanazt a lovat és másnak is éppen úgy meg kell adni az esélyt, hogy lovagoljon rajta és tanuljon tőle.
  • A másik véglet, ha kezdőként minden lovaglóórán más és más lovon ülünk. Így nincs idő összeszokni, ami főként kezdetben több időt, több alkalmat igényel. Elsősorban nem is a lótól, inkább a lovastól, akinek eleinte nehezebben megy, hogy ráérezzen egy új ló mozgására, a segítségadások mértékére. A legjobb, ha eleinte 3-4 lovat lovagolunk felváltva. Így nem is lesz egyoldalú a tanulásunk, de ennyi lovat hamarosan kiismerhetünk.
  • Ne mérjük magunkat másokhoz. A lovaglás bármely más elméleti vagy gyakorlati ismerethez hasonlóan egyéni képesség kérdése. Ne azt nézzük ezért, hogy X vagy Y gyorsabban fejlődik-e nálunk, hanem azt, hogy magunkhoz képest fejlődünk-e, haladunk-e előre.
  • Ne akarjunk túl gyorsan haladni. Csak lépésről lépésre. A kívánt fejlődést csak gyakorlás útján érhetjük el. Ha valamit megpróbáltunk háromszor, és nem sikerült, ne adjuk fel. Főképp ne mondjuk azt, hogy lehetetlen – annak ellenére, hogy látjuk, másnak sikerül – hanem gyakoroljunk szorgalmasan. Vannak olyan dolgok, amikre nem lehet percek alatt ráérezni. Napok, hetek, hónapok, esetenként évek szükségesek hozzá. Ne legyünk türelmetlenek, ne ugorjunk át lépcsőfokokat, mert az később megbosszulhatja magát.

Ha már túl vagyunk az első lovagláson…

Az egyensúly megtalálása

Sokkal könnyebb megtalálni az egyensúlyt és túllépni a bizonytalanságon, félelmeken, ha az első pillanattól fogva nem csak passzívan ülünk a lovon, hanem feladatokat végzünk: páros karkörzések előre-hátra; malomkörzés; előrehajolni és átölelni a ló nyakát; hátrafeküdni a lovon; elfordulni teljes törzzsel jobbra-balra; megérinteni a csizmákat az azonos oldali és az ellentétes oldali kezekkel. A lényeg, hogy minél többet mozogjunk, helyezkedjünk a lovon, ne görcsös izomzattal koncentráljunk az egyensúlyi helyzetre.
Ezt követik a lovaglással kapcsolatos gyakorlatok. Lehajolni és megnézni, nem laza-e a heveder, ha kell, húzzuk meg. Vegyük ki lábunkat a kengyelből és keressük meg ismét, először álljban, majd lépésben, később ügetésben és vágtában is. Ha lábujjainkat megemeljük, lábunkat pedig hátrébb vesszük, és enyhén befelé fordítjuk, könnyedén megtaláljuk a kengyelt anélkül, hogy lenéznénk.

A lovas érzés keresése

Lépésben próbáljuk meg a ló hátának mozgásából érzékelni, hogy melyik hátulsó lábával lép éppen. Eleinte legyen velünk valaki, aki tippünket megerősíti vagy kijavítja. Később meg kell érezni ugyanezt ügetésben és vágtában is, anélkül, hogy a ló vállaiból próbálnánk meg következtetni a hátulsó végtagok mozgására. Csak akkor alkalmazhatjuk helyes pillanatban a segítségeket, ha szinte ösztönszerűen érezzük a ló mozgását, amelyhez az erő a hátulsó végtagokból ered.

Próbáljuk megérezni azt is, hogy megállításnál vajon zártan áll-e a ló. És ha nem: vajon melyik hátulja maradt ki? Soha ne nézzünk lefelé, amikor ellenőrizni próbáljuk megérzéseinket, mert megváltoztatjuk vele a ló egyensúlyi helyzetét!

Független kezek

Jó gyakorlat a kezek függetlenné tételére a labdázás, minden jármódban! Ezt a legjobb kis babzsákkal vagy hasonló súlyú, könnyen egy kézbe fogható tárggyal végezni.
Dobálhatjuk egyik kézből a másikba, vagy földön álló személlyel egymás között. A feladat másik előnye, hogy segít oldani a merev tartást, az izmok túlzott görcsösségét.

Abban az esetben, ha nem rendelkezel lovas tudással, de szeretnéd kipróbálni ezt a lehetőséget is, lovasoktatás szolgáltatásunk igénybevételével belekóstolhatsz a lovas életbe, kipróbálhatod a lovaglást szakképzett oktatóink segítségével.

A lovaglás különleges és felszabadító élményét egy páratlan környezetben, a Cserhát hegység lábánál tapasztalhatod meg. Kérj ajánlatot még ma, látogass el hozzánk mielőbb! 

 

A lovas tanácsok Szűcs-Gáspár Kinga: Mindent a lovaglásról című könyvéből származnak, köszönet érte! 

Hozzászólások