Kik azok a Degenfeldek és hol álltak kastélyaik?

Ízelítő egy nagy múltú család történetéből

Kevesen tudják de a nagy múltú Degenfeld család neve szorosan összeforrt a borászattal, és az ősi magyar bortermeléssel. E híres családnak éppen ezért több borvidékhez, gazdag dűlőkhöz közel is voltak kastélyaik, melyek egy része ma is látható, látogatható. A tarcali Degenfeld-kastély, Borsod-Abaúj Zemplén megye és a Tokaji Borvidék ékköve, a téglási Degenfeld-kastély Hajdú-Bihar megyében egy vadregényes kis rejtekhely, a baktalórántházai Degenfeld-kastély Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye egyik kultikus látványossága, a sziráki Teleki-Degenfeld-kastély a Mátrai borvidékhez közel eső páratlan szépségű Kastélyszálló közkedvelt esküvői helyszín és pihenő paradicsom, a egykoron pompázott a csomaközi Degenfeld kastély párciumban, a mai Románia területén a Szatmári régióban.

A német-magyar származású Degenfeld család neve a szőlőtermesztéssel és borkészítéssel fonódik össze. A 19. században gróf Degenfeld-Schonburg Imre mint az egyik legjelentősebb tokaji szőlőbirtokos alapítója volt az 1857-ben megalakult Tokaj-hegyaljai Bormívelő Egyesületnek. Sok eredmény és elismerés övezte tevékenységét. A második világháborút követően a család elhagyni kényszerült az országot, ezért munkásságuk több évtizedre megszakadt. A 90-es években Degenfeld Sándor élve a lehetőségekkel visszatért Magyarországra és a család birtok újjáépítésébe valamint a hagyományok felélesztésébe kezdett. Tarcalonmegvásárolt egy évszázados pincét, környezetében jelentős szőlőterülettel. A birtok nagysága napjainkban eléri a 100 hektárt, amelyből jelenleg mintegy 35 hektárról történik a szüret. A birtokközéppont kialakítására 1996-ban került sor, melynek keretében 1999-ben megvásárolták a lepusztult Degenfeld-kastélyt, melyben egy négycsillagos szálloda nyitotta meg kapuit. A birtok jelenlegi tulajdonosa Degenfeld Mária és férje Dr. Thomas Lindner.

A Tokaji borvidéken egyedülálló a Gróf Degenfeld család által megálmodott cháteau-stílusú birtokközpont, amely a kastély, szőlő és pincészet szoros együtteseként jött létre.
A Terézia kert közepén, festői környezetben, öreg fák között található négycsillagos, légkondicionált Gróf Degenfeld Kastélyszálló húsz kétágyas szobával, és egy lakosztállyal várja a pihenésre vágyó vendégeket. A kényelmes és szép fotelek, antik bútorok, régi festmények és a velencei csillárok 19.századi milliőt idéznek fel.

Baktalórántháza Degenfeld Kastély: Bár a baktai Dégenfeld kastély történetének kezdeteit homály fedi, de hosszú és kitartó kutatómunkával nem lehetetlen annak felderítése. Az első ismert irat, amely bizonyítja, hogy Baktán nemesi építmény állt, 1515-ben kelt, e szerint a Nyíri család tagjai nászajándék fejében „…Bogda prédiumban egy lakatlan nemes kúriát, Ibrányi István esztergomi kanonoknak adományozzák.” Az említett Ibrányi család és Bakta kapcsolatáról sajnos keveset tudunk, sőt a következő forrás már arról tudósít minket, hogy szűk hét évtizeddel később, 1593 előtt Bakta már a Báthoriak ecsedi birtokához tartozott, ekkor ugyanis a Tatay család kapta meg ajándékba azt ecsedi Báthori István országbírótól. Az adomány 1630-ban magszakadás miatt új birtokoshoz került, amikor II. Ferdinánd uralkodó új adományként szalai Barkóczy Lászlónak adta. A hagyomány szerint a mai Dégenfeld kastély elődjét Barkóczy László építette 1630-körül, de ezt az állítást semmilyen írásos dokumentummal nem lehet alátámasztani. Sőt, az uralkodó 1630. április 21-én kelt adományleveléből világosan látszik, hogy Baktán az adományozás idején már állt egy nemesi kúria: „…possessionibus Bakta curiaque nobilitari ibidem fundata et exstructa…” azaz: „Bakta helységben alapított és épített nemesi kúriával”. A Barkóczy birtokok egy része — Baktával és Lórántházával egyetemben — 1633-ban pár hónapra Bethlen István erdélyi főúrhoz került, de hamar korábbi tulajdonosa birtokai között látjuk viszont. Az 1633-as birtokátruházó iratban érdekes módon Bakta nemesi épülete már „castellum”-ként, vagyis kastélyként szerepel, sőt Barkóczy László végrendeletét 1659-ben baktai kastélyából keltezte. Ha megvizsgáljuk a forrásokat, inkább arra a következtetésre juthatunk, hogy Barkóczy a baktai birtokán lévő kisebb nemesi kúriát kastéllyá bővíthette az 1633 és 1659 közötti években. Mindenesetre a szép karriert és óriási birtokállományt felépítő Barkóczy László birtokait fia, majd unokája örökölte. A kastély az 1670-es évektől már egyszerre több kézben volt, többek között a Kölcsey és a Perényi családok is részt tudhattak magukénak a birtok mellett a kastélyból is. 1687-től Barkóczy Krisztina házassága révén a kastélynak új részbirtokosa lett, méghozzá a nagykárolyi Károlyi család. Károlyi Sándor és Barkóczy Krisztina majd negyvenévi házassága alatt a kastély sok mindenen keresztülment. A Rákóczi szabadságharc és az 1717-es tatár betörés erősen rányomta a bélyegét a környékre. Így nem véletlen, hogy a Károlyi házaspár 1720 környékén kezdeményezte a kastély komolyabb felújítását. Ekkoriban már lányuk, Klára és férje hallerkői Haller Gábor tulajdonában volt az épület. Károlyi Sándor, felesége és lánya leveleiből kiderül, hogy 1720 és 1724 között nagyszabású felújítást végeztek a kastélyon, amely ennek során már egy emeletet is kapott. A baktai birtok később, 1791 után kikerült a Haller család tulajdonából és rövid időre a bárcai Bárczay családhoz jutott. Bárczay Miklós birtokából − szintén házasság útján − bökönyi Beck Pál kapta meg, akinek legkisebb leánya, Paulina hozományként vitte a Dégenfeld családba. A kastély − feltehetően utolsó − komolyabb átalakításait 1840 körül végezték, de ez a munka is sajnos dokumentálatlan maradt az utókor számára. A második világháború végéig a Dégenfeld család tagjai lakták. A 20. század háborúi során a kastélyt többször feldúlták, 1945 után pedig a többi kastély sorsára jutott, államosították. A baktai erdő adottságait kihasználva tüdőszanatóriumként hasznosították az épületet és az új funkciónak megfelelően különböző átalakításokat, bővítéseket végeztek.

A Sziráki Kastély: A 13. században jellemzően a francia romantika hatása kúszott be az építészeti elemekben, amelyek főként a gótikus elemeket hozták magukkal. A nyitott erkélyek főleg itt terjedtek el a kis tornyokkal. Ezzel tudjuk leginkább megkülönböztetni.
Mivel a kastély építéstörténetére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre, ezért csak a különböző építészeti stílusjegyekből lehet következtetni. A jellemzők pedig minden egyes részleten észrevehetőek! A kastély történetére vonatkozó adatok sajnos nem állnak rendelkezésünkre. Keletkezését tekintve az egyetlen írásos emlék a bejárat fölött található szemöldökdíszen található latinul. Ebből tudhatjuk meg, hogy az épületet Királyfalvi Roth Tamás és felesége Wattay Borbála emelték. A kastély befejezését 1748-ra jelölik.
A stíluson látszik a korai barokk korszak. Az áthidalások és hagyományos ívformák (félkör és szegmens) mellett a monumentalitás is jellemző volt. Az épületen elhelyezkedő kistornyok is utalnak a korban klasszikusnak számító remekművekre!

A humanista műveltségű nemes az egri Giovanni Battista Carlone-t bízta meg kastélya újjáépítésével. Változatos, festői kontúrjával, játékosan halmozott építészeti elemeivel a kastély némileg egyedülálló jelenségnek tűnik a magyarországi kastélyok között.
A későbbiekben a kastélynak igen kalandos története volt, hiszen le is égett és több évig üresen áll, majd renováltatták. Nem csak az ottani részen élőknek jelent sokat ez az építmény, hanem Magyarországon is kiemelkedő jelenség.

A Sziráki Kastélyban még több érdekességet megtudhatsz a Teleki-Degenfeld családról, átélheted és érezheted azt a miliőt amelyben egykoron ez a nagy múltú család élt. A Kastélyban érdekes és színvonalas kastélytúrában, vezetésben lehet részed, válaszd a kikapcsolódást és tudj meg többet őseink titkairól! Lakosztályainkban és szobáinkban igazán előkelő időutazásban lehet részed! 

Forrás: grofdegenfeld.com, degenfeldmuzeum.hu, Wikipédia