Népszokások

Hiedelem és hagyomány

Keresve sem találnánk több népszokással rendelkező nemzetet, mint a magyar. A tradicionális fesztiválokból és ünnepekből nem csak tavaszra és nyárra jut bőven, hanem a téli időszakra is. A következő blogposztban ezeket szedjük össze, hogy legyen mire odafigyelni a népi kultúrát illetően, valamint azért, hogy legyen kifogás a népi hagyomány arra, hogy Szirákra látogathassunk.

Karácsonytól és Újév napjának említésétől eltekintenénk a listában, és a kevésbé ismert hagyományokat gyűjtjük egy csokorba.

Időrendben haladva, az első jeles nap december 13-a. Luca napja arról nevezetes, hogy imádott hölgyeinknek tilos dolgozniuk ezen a napon. Szerencse, hogy a kisebb falvakban csak ez a része él tovább a Luca napnak, a fekete mágia pedig kiszorult a hiedelemből. Luca napján ugyanis, a rossz szellemek és a boszorkányok szabadon garázdálkodnak. Innen a szokás, hogy a boszorkányokat kiűző széket valakinek meg kell csinálnia a faluban, ráadásul minden egyes nap dolgoznia kell azon, hogy pontosan karácsonyra legyen kész. A fiatal fiúk fával és szalmával köszöntik a falu lakóit, ebben az időszakban.

Ha december 26-áról azt hittük, hogy az pusztán karácsony másnapja, azonnal újra gondolhatjuk. 26-a nem más, mint a Regölés napja. A kedves kis napon a fiúk, férfiúk és férfiak házról-házra járnak, hogy tél közepén köszöntsék, majd áldást, békességet és jó szerencsét kívánhassanak a lakóknak. A kissé hagyományát vesztett nap a Dunántúl egyes eldugott területein, valamint Erdélyben a mai napig él. A mai Regölés abból áll, hogy a férfiúk eladó lányok után kutatva járják a falut – amelyet jól is tesznek, hiszen a Regölés a termékenység egyik éltető ünnepnapja is egyben.

A december 28-i Aprószentek napján, egy hatalmas ellentmondásba ütközünk. A vesszőből font korbácsok bizony elcsattannak 28-án a lányok hátán, történik mindez azért, hogy a delikvensek szépek és egészségesek legyenek. Nem elég, hogy szegény hölgyeket elverik, de a ház gazdájától cserébe, még előre becsomagolt nyers húst is kapnak tevékenységük miatt, melyet a kocsmai mulatozás után, zárt körben meg is süthetnek társaikkal.

Nem csoda, ha mindig a férj a rossz.

December 31-ről mindenkinek az „ereszd el a hajam” jut eszébe, ám a szilveszteri modern bulizás mellett, őseink már ezen a napon elkezdtek azon dolgozni, hogy legyen valami a másnapos bendőben. December 31-e a Hejegetés napja, vagyis a gabona és kenyér fakasztásának mágikus módja. A köcsögduda, furulya és ostorcsattogtatás mellett rövid mondóka szól ilyenkor arról, hogy a gabonából hogyan lesz kenyér. Ezt a fiatal fiúk mesélik, kiknek másnak, mint a hajadon asszonyságoknak. A moldvai csángók, még erre is gondolnak.

Január 10-én felölthetünk mindenféle díszes maskarát, hiszen a Farsang napján bocsánatos bűn az álarcok mögé rejtőzni. Az állatalakoskodásról, már a XV. század óta szólnak feljegyzések. A kedélyes hangulattal és mulatozással egybekötött felvonulás ünnepe után, rögtön másnap tartandó a Gergelyjárás, más néven Balázsjárás. A diákok adománygyűjtő ünnepén azok sem búslakodhatnak, akiknek fáj a torkuk, hiszen a parázsra vetett almahéjjal való megfüstölés elűzi a gonosz szellemeket.

Félsz a babonáktól és legszívesebben kifutna a világból, vagy csak autentikus környezetben akarja megélni a téli hagyományokat? A sziráki kastély a legjobb hely erre!

Ne maradjon le, egyetlen blogposztunkról sem!

Téli népszokások

Hozzászólások